Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Túsz Ferenc

2000. június 30.

A kormány kinevezte Somogyi Gyulát Kolozs megye alprefektusává, aki a megyei tanácsosi tisztséget választó Buchwald Péter helyébe lép. /Kinevezték Somogyi Gyulát Kolozs megye alprefektusává. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ A kormány Túsz Ferencet nevezte ki Arad megye alprefektusi tisztségébe, miután elődjét - Bognár Leventét - a Maros-parti város alpolgármesterévé választották. Túsz Ferenc 60 éves, mérnök, egyetemi adjunktus, számos tudományos dolgozat szerzője, az elmúlt nyolc esztendőben az aradi helyi tanács RMDSZ-es tanácsosa volt. /Túsz Ferenc lett Arad megye alprefektusa. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

2000. július 11.

Aradon idén is kiosztották a Márki Sándor érdemoklevelet és a velejáró jelképes értékű pénzjutalmat. Az eseményre ezúttal jubileumi év keretében került sor, hiszen éppen 75 éve hunyt el a kiváló pedagógustörténész, akinek aradi éveiről dr. Kovách Géza történész könyve már a nyomdában van. A nyolc díjazott szakmai és közéleti tevékenységéről kollégáik mondtak laudációt. A ünnepelteket Tokay György képviselő és Túsz Ferenc alprefektus is köszöntötte. /Nyolc pedagógus kapott Márki Sándor-díjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

2001. június 16.

Jún. 14-én tartotta évi beszámoló és tisztújító közgyűlését az Aradi Vállalkozók Klubja. Az 1993-ban alakult nonprofit civil szervezet tevékenysége a tavalyi év közepétől lendült fel igazán, a CHF amerikai alapítvány támogatta mikrohitel-program átvételével egyidőben. Túsz Ferenc leköszönő elnök a mikrohitelezés kiterjesztésén túl - több mint 50 kis- és középvállalkozás jutott összesen 400 ezer dollárt meghaladó támogatáshoz - olyan komoly szervezési előrelépésekről is beszámolhatott, mint a Társulások Önsegélyező Pénztárának, valamint a Nyugati Régió Kis- és Középvállalkozásainak Területi Szövetsége megalakításában vállalt alapítótagi szerep. A tisztújításon megújították az eddigi háromtagú vezetőség - Túsz Ferenc elnök, Lajos József alelnök, Negru Pavel titkár - mandátumát, igaz, immár a korábbi egy év helyett négyéves időtartamra. /Újraválasztották az Aradi Vállalkozók Klubja vezetőségét. Félszáz vállalkozónak 400 ezer dollár hitel. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./

2005. február 5.

Pályázatot nyert az Illyés Közalapítványnál az aradi vállalkozói központ. A téma: hosszú- és középtávú fejlesztési stratégiák kidolgozása néhány Arad megyei, zömmel magyarok lakta település számára. A központ elnöke, dr. Túsz Ferenc egyetemi tanár elmondta, hogy kollégájával, dr. Káposzta József egyetemi tanárral Kisiratos, Nagypereg és Tőzmiske községek vezetőségéhez kérdőívet juttattunk el, amelyen a lakosság száma, az elhalálozás aránya, az infrastruktúra állapota, a gazdasági helyzet, az esetleg létező történelmi, idegenforgalmi nevezetességek felől érdeklődtek. A kapott eredményeket betáplálták a fejlesztési analízisekbe. Mérlegelik, milyen lehetőségek állnak az illető közösség rendelkezésére, illetve milyen veszélynek van kitéve. /Balta János: Fejlesztési stratégiák a településeknek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./

2006. április 7.

Magyarországon választások lesznek. Kinek drukkol vasárnap? – kérdezték a lap munkatársai. Király András aradi képviselő, a megyei RMDSZ elnöke a magyar népnek drukkol, személyes szimpátiáitól parlamenti képviselőként nem nyilatkozhat. Az 1990-es rendszerváltás után mindegyik magyar kormány a saját programjának megfelelően próbált segíteni. Bodó Barna, a temesvári Szórvány Alapítvány és a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke szerint az anyaországi támogatás a kisebbségi közösség esetében roppant érzékeny kérdés. Az a jó, ha a támogatáspolitika világos és egyértelmű. Az utóbbi időben a határon túlra irányuló budapesti támogatáspolitika megbicsaklott. Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke: Az RMDSZ-nek továbbra is függetlenül kell politizálnia. – Az anyaországi politikai elit még mindig képtelen közös nevezőre jutni a határon túli magyarsághoz fűződő viszonyban. Túsz Ferenc aradi tanácsos Orbán Viktornak drukkol. Szerinte az erdélyi magyarság kilencven százaléka Orbánnak és a Fidesz győzelmének szurkol. Halász Ferenc a Temes Megyei RMDSZ elnöke: A Fidesz kormányzása alatt a megígért segítségnyújtás biztos volt, lehetett előre tervezni. A szocialista érában viszont mindez bizonytalanná vált, az előre megígért támogatásokban sem lehetett bízni. A legnagyobb érvágást a Bartók Alapítvány számára az Apáczai Közalapítvány oktatási támogatásának a megszűntetése jelentette, és ez a veszteség az Arad, Hunyad és más erdélyi megyékben működő szórványközpontokat érintette. Horváth Zoltán, vajdahunyadi RMDSZ-tanácsos: Kedvence az MDF. Ha nem a Fidesz nyer, katasztrófa lenne az anyaországnak és az erdélyi magyarságnak is. Cziszter Kálmán aradi tanácsos: bárki kerül hatalomra, érdemben foglalkozzon a határon túli magyarság problémáival. Dézsi Attila, Hunyad megye alprefektusa: azokat az erőket pártolja, amelyek képesek nemzeti programot kidolgozni. Az erdélyi magyarság számára azoknak a győzelme lenne kedvezőbb, amelyek fokozzák a határon túli nemzetrészeknek nyújtandó támogatást. /Választások Magyarországon. Kinek drukkol vasárnap? = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./

2007. április 16.

Április 13-án az RMDSZ Arad megyei szervezetének székházában találkoztak a megye magyar civilszervezeteinek vezetői, akikkel Király András megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő és Bölöni György, a Képviselői Iroda vezetője ismertette a Kulturális Autonómia Tanács létrehozásának fontosságát, az erre vonatkozó elképzeléseket. A tanács beszámoltathatja a megyei választmány kulturális, oktatásügyi, gazdasági, szociális és ifjúsági szakbizottságainak az elnökeit, kidolgozhatja és elfogadhatja a saját működési szabályzatát, határozatokat hozhat az Arad megyei RMDSZ működésére vonatkozó civiltársadalmi kérdésekben. A meghívott 36 civilszervezet közül több mint 20-nak a megjelent képviselői konstruktívan álltak a tanács létrehozásához. Cziszter Kálmán vezette le az alakuló ülést. A tanács működésére vonatkozóan a hozzászólók kérték: a megválasztandó 7 tagú elnökség május 11-ig dolgozza ki az alapszabályzatot, hívja össze a közgyűlést; a megye civilszervezetei szándéknyilatkozatban nyilvánítsák ki a csatlakozási óhajukat. Miután az elnökség tagjai maguk közül dr. Túsz Ferencet választották elnöknek, a jelenlévők megalakultnak nyilvánították az Arad Megyei Kulturális Autonómia Tanácsot. /(balta): Kulturális Autonómia Tanács Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./

2007. július 13.

Július 11-én megalakultnak nyilvánították az Arad Megyei Magyar Kulturális Autonómia Tanácsot, miután 14 alapító civilszervezet megbízottja kitöltötte a belépési szándéknyilatkozatot, Soraikba további magyar érdekeltségű civilszervezeteket várnak. A Szabadság-szobor Egyesület, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete, a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Katalin Egyesület, az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet, az Evangélikus Egyház, a Református Egyház, a Szülők a Magyar Oktatásért Egyesület, a Csiky Gergely Egyesület, az Aradi Máltai Segélyszolgálat, a PRO-KI-DOR Egyesület, az IRKATER Egyesület, a Kisiratosi Gazdák Egyesülete és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Egyesület által delegált megbízottak elfogadták az AMMKAT Alapszabályzatát. Dr. Túsz Ferenc ideiglenes elnök javaslatokat vár a Kulturális Autonómia Tanácsba való felvételre három közismert, nem politikai tisztségviselő, magyar személyre vonatkozóan. /(b): Megalakult a Kulturális Autonómia Tanács. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 13./

2008. március 31.

Teljes őrségváltás lesz az RMDSZ Arad városi önkormányzati frakciójában, mert a hivatalból első helyre rangsorolt Bognár Leventén kívül egyetlen jelenlegi tanácsosnak sem sikerült bejutó helyre kerülnie. Bognár Levente tartotta a város önkormányzati csoportjának beszámolóját. Nem minden esetben sikerült pénzt szerezni a magyarság identitásának megőrzése. „A négy éve kitűzött célokat nagyjából megvalósítottuk, de van még mit tenni a következő négy évben is” – sommázott. Király András képviselő, megyei elnök szerint „sokkal többet tett ez a csapat, mint amennyi most elhangzott”. A küldöttek szavaztak, ennek eredménye teljes gárdacserét hozott. Itt a listavezető hivatalból Bognár Levente, őt követi Tóth Csaba, Pénzes Gyula, Faragó Péter, Cziszter Kálmán, Nagy Gizella és Tusz Ferenc Jelenleg Bognár alpolgármester mellett három RMDSZ-es tanácsos (Cziszter, Nagy, Tusz) ül az önkormányzatban, őket a szavazás eredményeképpen várhatóan a Tóth–Pénzes–Faragó trió válthatja. /Irházi János: RMDSZ rangsorolás a városi önkormányzatba. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./

2008. április 1.

Borbély Károly távközlési és informatikai miniszter az RMDSZ jelöltje a Hunyad megyei tanácselnöki tisztségre, döntött a Hunyad Megyei Képviselők Bővített Tanácsa. A Hunyad megyei tanácsosjelöltek listáját Burján Gergely, a dévai szervezet képviselője vezeti, őt Széll Lőrincz, a lupényi, Naszódi Andrea, a vajdahunyadi és Kacsó Roland, a petrozsényi szervezet képviselője követi. Hunyad megyében a 2002-es népszámlálási adatok szerint 4,8 százalékos a magyarság számaránya, azonban becslések szerint az elmúlt hat évben tovább csökkent a magyarság lélekszáma. A Hunyad Megyei Tanácsban csupán 2004-ig volt a magyarságnak képviselete, a négy évvel ezelőtti választásokon az RMDSZ-nek nem sikerült mandátumot szereznie. Vajdahunyadon Győrfi Jenő, Horváth Zoltán és Naszódi Géza, Petrozsényben pedig Wersánszki Eduárd, Tóth János és Varga Éva pályázik helyi tanácsosi mandátumra. Lupényban Széll Lőrincz a polgármesterjelölt, míg Benedekfi Dávid és Antal Amália a helyi döntéshozó testületbe szeretne bejutni. Déván Pogocsán Ferdinánd polgármesterjelöltet Karda Róbert és Makkai István követi a helyi tanácsosjelöltek listáján. Rangsorolták a megyei, illetve helyi tanácsosjelölteket Máramaros megyében is. Az RMDSZ Nagybánya területi szervezetének közgyűlésén a megyei tanácsosjelöltek között a következő sorrend alakult ki: Capusan Edit, Szentgyörgyi Sándor, Hitter Ferenc, Miklós Csaba, Dávid Erzsébet és Valdman István. A történelmi Máramaros területi szervezetének küldöttgyűlése Béres Ildikót és Debrovszky Károlyt jelölte megyei tanácselnökjelöltnek. Máramarosszigeten az RMDSZ színeiben Béres István László indul a polgármester-választáson, Sebestyén Magdolna. Aradon Bognár Levente polgármesterjelölt mellett Tóth Csaba, Pénzes Gyula, Faragó Péter, Cziszter Kálmán, Nagy Gizella és Túsz Ferenc szeretne bejutni a helyi tanácsba. Az aradi önkormányzatban jelenleg Bognár Levente alpolgármester mellett három tanácsos képviseli az RMDSZ-t. Pécskán a négy polgármesterjelölt közül Csepella Jánosnak sikerült megszerezni a legtöbb szavazatot. Fehér megyében Komáromi Attila az RMDSZ tanácselnökjelöltje, azonban a megyei tanácsosjelölt-listán csak második helyen szerepel, őt Köble Csaba előzi meg. /A szórványban is mandátumokat szerezne az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

2008. április 11.

A lap munkatársai számba vették, hogy kik az RMDSZ rangsoroló küldöttgyűléseinek vesztesei és nyertesei. Arad megyében a polgármester-jelöléseknél nem hoztak meglepetést küldöttgyűlések. Arad tanácsos-jelöltjeinél viszont egyetlen jelenlegi önkormányzati tanácsos sem került befutó helyre, így Cziszter Kálmán, Nagy Gizella és Túsz Ferenc nem folytatja a megkezdett munkát, hacsak időközben, felfele buktatással nem fogynak el majd az előttük lévők. Búza Gábor meglepetésre mindössze az ötödik helyet szerezte meg, nagyon fáj neki ez az eredmény, mondta a megyei alelnök. Nagy Istvánnak sem a pécskai, sem az Arad megyei önkormányzati listán nem sikerült helyezést elérnie. Nagyenyeden a tanácsosi listán maradt a régi gárda. Hunyad megyében a magyarság politikai súlya nagyobb, mint a helyi tanácsosok száma, ez Winkler Gyulának, az RMDSZ megyei elnökének, illetve Dézsi Attila alprefektusnak köszönhető. A magyarság Hunyad megye lakosságának 4,8%-át teszi ki, az 5%-os küszöb elérése nehéz feladatnak ígérkezik. Az RMDSZ saját jelöltet állít a tanácselnöki tisztség egyéni versenyében Borbély Károly távközlési miniszter személyében. Temes megyében 2004-ben négy-négy polgármesteri és alpolgármesteri tisztséget szerzett az RMDSZ, emellett 43 helyi tanácsosi mandátumot, Zsombolyán és Újszentesen abszolút többséget. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke megyei tanácselnökjelöltként indul. Főtanfelügyelő-helyettesként a megye szinte valamennyi településén megfordult, segített a tanintézmények felújításában. /Irházi János, Szakács Bálint, Chirmiciu András, Pataky Lehel Zsolt: Régi-új arcok az RMDSZ-listákon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./

2008. június 13.

Az újság beszámolt arról, hogy a megyeszékhelyeken, magyarlakta településeken a politikából kiszorultak hogyan folytatják életüket. Aradon a megyei önkormányzatában eddig ott ülő három tanácsos – Nagy Gizella, Cziszter Kálmán és Túsz Ferenc – kikerült onnan. Nagy Gizella 2005 januárjában került be az önkormányzatába. Visszatér a katedrához. Cziszter Kálmán a 2004-es helyhatósági választásoktól tagja volt a városi önkormányzatnak. Tovább fog dolgozni szakmájában, mint tervező, mint szakértő. A jövőben több időt tud majd szentelni a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságra, a Pro Urbe Társaságra és a Szabadság-szobor Egyesületre. Túsz Ferenc 2005-től a nagykövetté kinevezett Tokay György helyét foglalta el. Nyugdíjas, de van egy cége is. – Búza Gábor, az Arad megyei önkormányzat alelnöke volt 2004-től. Amikor a megválasztották, lemondott ügyvédi praxisáról. Most folytatni fogja ügyvédi munkáját. Pécskán Nagy István tanácsos volt. Visszamegy tanárnak. Wersánszki Eduárd felajánlotta lemondását a petrozsényi RMDSZ-szervezet elnöki tisztségéből, miután június elsején az általa vezetett lista nem érte el az 5%-os küszöböt. A választmány azonban nem fogadta el az 1996 és 2008 között folyamatosan helyi tanácsos Wersánszki lemondását. /Kiszorított politikusok. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

2009. február 9.

Február 7-én 37. alkalommal szervezték meg a hagyományos aradi magyar bált, ezúttal a Central Szálló éttermében. A szervezők, dr. Túsz Ferenc, Bálint György és Szabó Mihály mindent megtettek az önfeledt szórakozásának a biztosításáért, tombolanyereményeket is kisorsoltak. /Balta János: 37. magyarbál Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

2011. október 7.

Magyar civilszervezetek fóruma
Egy irányba húzni a szórványmagyarság szekerét
Az Aradi Magyar Napok egyik rendezvényeként, kedden este a Jelen Ház kávézójában tartották meg az Arad megyei civilszervezetek fórumát, amelyiken Bognár Levente, RMDSZ megyei elnök köszöntötte a 12 szervezet képviselőjét. 
Értékelőjében sikeresnek tekintette az Aradi Állami Színházban megtartott néptáncgálát, amelyiken maga új arcokat, együtteseket is felfedezett. Mivel a kultúra támogatására létrejött civilszervezetek nagyjából ugyanarra a közegre fejtik ki hatásukat, a programok egymásra szervezésének az elkerüléséért össze kell állítani a jövő évi magyar rendezvényeknek a programját. Azt is meg kellene vitatni, hogy a megyebeli civilszervezetek a jelenlegiek mellett, milyen új irányba indulhatnának el, hogy minél több magyart bevonhassanak a rendezvényeikbe. A nyilvántartásban ugyanis 22 civilszervezet szerepel, amelyeknek a tevékenységét, a rájuk vonatkozó összes tudnivalót egy közös adatbázisba kellene foglalni az információáramlás megkönnyítése érdekében.
Az elnök utóbbi állítását Jámbor Ilona, az In Memoriam `56 Egyesület elnöke is alátámasztotta. Dr. Túsz Ferenc, az Aradi Kulturális Autonómia Tanács elnöke a civilszervezeteknek küldött felhívásokra történő gyér visszajelzést, a részükről tapasztalható kevés mozgást kifogásolta. Megköszönte Nagy Istvánnak, amiért oroszlánrészt vállalt a Tanács alapszabályzatának a kidolgozásában. Legnagyobb gondnak az utánpótlás kérdését tekinti, mivel nem érti, miként lehetséges, hogy az anyanyelvű oktatásban a magyar vagy magyar származású gyermekeknek csupán a fele vesz részt.
Hadnagy Éva, az Alma Mater Alapítvány ügyvezető elnöke a kérdésre válaszolva kijelentette: a megyebeli, továbbtanuló diákoknak a 70%-a a Csiky Gergely Főgimnáziumban folytatja a tanulmányait. Annak kellene utána járni, hogy az erdőhegyi végzősök miért a kisjenői román nyelvű líceumba iratkoztak?
Dancu Angéla, a pécskai Búzavirág Egyesület alelnöke cáfolta az olyan híresztelést, miszerint a pécskai végzősök többsége románul tanulna tovább.
Dr. Túsz Ferenc újabb hozzászólásában a jövő tavaszra tervezett 42. Magyar bál sikere érdekében szeretné bevonni a civilszervezeteket is.
Almási Vince, a kisiratosi Pro Ki Dor Egyesület képviseletében elmondta: a helybeli napközi beindításához nem hagytak jóvá számukra pedagógus állást, ezért az ott dolgozó óvónőt az Egyesület alkalmazta. Arra kérte az oktatásra szakosodott civilszervezetek vezetőit, hogy az iskoláik fenntartása érdekében ne vigyék el egymástól a gyermekeket, inkább olyan szórványtelepülésekről pótolják a hiányt, ahol amúgy sincs anyanyelvű oktatás.
Bognár Levente a Kisszentmiklósról a Csiki Gergely Főgimnáziumba ingázó gyermekek utazási nehézségeire hívta a fel a figyelmet.
Jankó András, a Kölcsey Egyesület elnöke a Kölcsey Diákszínpad sikeres kisiratosi fellépéséről, a hétvégi táncház mozgalom szükségességéről beszélt. Jövőre új, érdekes előadássorozatot kívánnak beindítani, de tudni szeretnék, milyen témakör érdekelné a hallgatóságot. Szerinte, aki a magyar napilapot nem olvassa, az teljesen kimarad a magyar közéletből.
Szabó Mihály RMDSZ ügyvezető elnök megemlítette: amíg a Communitas Alapítványtól nyert pályázat jóvoltából volt pénz táncoktatásra, az működött.
Hadnagy Éva elmondta: a Csiky Gergely Főgimnáziumban kedd délutánonként táncoktatás folyik gyermekek számára, de táncházat is lehetne szervezni.
Albert László AMISZ-elnök az általuk szervezett koncertekről, a megyei ifjúságot megcélzó programokról, majd a szociális téren kifejtett munkájukról beszélt. Mivel jövőre 20 éves az AMISZ, az ifjúsági találkozók megszervezése mellett az évfordulóra külön programmal készülnek.
Bognár Levente a civilszervezeteket a majálisok közös programjaiba is szeretné bevonni. Hadnagy Éva szerint sok olyan érettségizett magyar fiatal van, aki az egyetemi tandíjat munkával kénytelen előteremteni.
Faragó Péter parlamenti képviselő a népszámlálás eredményességének a növelésébe a civilszervezeteket is szeretné bevonni, mivel a mostani népszámlálás sikerének óriási jelentősége van a magyarság következő évtizedében, hiszen a létszám szerint igényelhetjük a különböző támogatásokat.
Nagy István, a pécskai Kálmány Lajos Egyesület elnöke, tanárként kijelentette: az újságban azt olvasta, népszámláló biztosi teendőkre keresik a magyar pedagógusokat, miközben sem magát, sem az ismeretségi körébe tartozó pedagógusokat nem kereste meg senki. A továbbiakban válaszolt a civilszervezetek képviselői által felvetett kérdésekre, kijelentve: a Kulturális Autonómia Tanács az RMDSZ-nek az egyik szaktestülete. Mivel maga nem RMDSZ-tag, a Tanácshoz való tartozást sem érzi magára nézve kötelezőnek. Az oktatási stratégia a rendszerváltás óta készül, eredmény nélkül. A maga részéről megígéri, hogy a következő Klébelsberg-napon oktatási fórumot szerveznek.
Pozsár Ibolya, a Vállalkozói Központ ügyvezető igazgatója hozzászólásában a gazdasági érdeknek a közművelődési, szociális érdekkel való összekapcsolását szorgalmazta. Almási Vince a megyei civilszervezetek által szerkesztett, az összes adataikat tartalmazó füzet kiadását szorgalmazta. Miután ismertető hangzott el a Katalin Egyesület munkájáról is, végső értékelőjében Bognár Levente hangsúlyozta: politikai felfogástól függetlenül, mindenkit a magyar érdek szolgálatára kér, magyarokként ne gyengítsük, hanem inkább fokozzuk egymás munkájának a hatékonyságát. Vagyis, mindnyájan egy irányba húzzuk azt a bizonyos szekeret.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad),

2013. március 8.

Érdekfeszítő előadás, vita a Főgimnáziumban
Civil szerepek és a helyi világ
Szerdán a Csiky Gergely Főgimnázium könyvtárában 15 órakor kezdődött a Magyar Civilszervezetek Erdélyi Szövetségének szervezésében az a vitával egybekötött előadás, amelyiken dr. Bodó Barna, a Sapientia Tudományegyetem tanára tartotta meg igen érdekes értekezését, Civil szerepek és a helyi világ címmel.
Bevezetőben az MCESZ eddigi munkáját ismertette: a 2005-ben történt megalapítása fordulópontot jelentett a magyar civilszervezetek életében, tekintve, hogy azok számára képzéseket, tréningeket, rendszeres tanácsadást szervezett, de közreműködött a munkájukhoz szükséges partnerkeresésben is. 2002-ben Erdély-szerte 2000 civilszervezet működött, a számuk azonban 2008-ra 1300-ra zsugorodott. A továbbiakban szakmai szempontból elemezte a civilszervezetek működésének hatékonyságát, a fejlett társadalmak életében betöltött, egyre hangsúlyosabb szerepét, de olyan alapkérdést is részeire boncolgatott, mint „ki vagyok én, a civilszervezet képviselője?” A megfogalmazott 8 lehetséges válaszban az egyéntől az interperszonális szint, a család, a kiscsoport, a helyi közösség, az adott kultúra, a nemzet és az állam lépcsőfokainak érintésével eljutott az egész táradalomig. Annak a felépítését, a típusait ismertetve, eljutott a szórványvidéki szolgálat lényegéhez, a képességmegtartó népesség, illetve a népességmegtartó képesség harmonikus működéséhez. Ami a civilszervezetek felértékelődését példázza, a szubszidiaritás elvét XIII. Leó pápa már 1883-ban megfogalmazta, amikor azt állította: a helyi közösségekre vonatkozó döntéseket a közelükben kell meghozni. Az Aartusi Egyezmény 1998-ban rögzíti, hogy a lényeges döntéseknek a meghozatalába a politikum mellett a civilszférát is be kell vonni. A civil lényege az önkéntesség alapelvből kiindulva ismertette a civilszervezetek sajátosságait, típusait, valamint tevékenységi területeit. A romániai civilszervezetek 70%-ának a tevékenységi területén előkelő helyet foglal el a kultúra, noha manapság eltűnőben van a jóléti állam fogalma, kialakult az új közmenedzsment. Vagyis a közszolgáltatásoktól is elvárják a hatékonyságot, amihez feltétlenül szükség van a felek közötti együttműködésre, a fejlesztésre, a működőképesség biztosítására. 47 perces előadását követően dr. Bodó Barna megköszönte a figyelmet.
Miután az előzetesen bejelentett két előadó kollégáját kimentette, felkérte előadásának megtartására Bognár Erzsébetet, akivel számos továbbképző tanfolyam, pályázat lebonyolításában közreműködött. Bognár Erzsébet előrebocsátotta: maga a moderátor szerepét vállalná, ezért felkérte a jelen lévő civilszervezeteknek a képviselőt, ismertessék a munkájukat.
Kocsik József az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének a húszéves tevékenységét, illetve a jövőbeli teveit; Matekovits Mihály az általa képviselt EMKE, valamint RMPSZ megyei szervezeteinek a munkáját; Puskel Emese a Gyöngyház Egyesület újraindításának a lehetőségeit; Nagy Etelka az Alma Mater Alapítvány diáktámogató tevékenységét; Tóth Piroska a tornyai Pro Pir Kult Egyesület hagyományőrző munkáját; Jankó András a Kölcsey Egyesület értékmentő törekvéseit; Regéczy Szabina Perle a Tóth Árpád Irodalmi Kör programjait; dr. Túsz Ferenc a Vállalkozói Központ vállalkozásserkentő törekvéseit; Nagy Zsolt és Pál Norbert az AMISZ ifjúságfoglalkoztató munkáját ismertette, de beszámoló hangzott el a Katalin Egyesület tevékenységéről is. Az előadók serkentésére, a hallgatóság között kialakult vita során számos, értékes, a civilszervezetek munkájának az összehangolására, a programok egyeztetésére, a közöttük szükséges állandó kapcsolat kiépítésére vonatkozó ötlet elhangzott. Reméljük, a hasznos előadásnak, az építő jellegű vitának folytatása is következik.
Nyugati Jelen (Arad),

2013. május 29.

Magyarul vagy románul
Szép anyanyelvünk van, amelynek sok évszázados szövegeit ma is gond nélkül olvassuk, nem úgy mint a mai angolok, akik nehezen értik meg az eredeti nyelven íródott, halhatatlan Shakespeare-drámákat.
Vannak magyar Nobel-díjasaink, több ezer feltalálónk, nemzetközileg elismert tudósaink, művészeink, sportolóink, akik az Isten adta tehetségük mellett valószínűleg sokat tanultak, képezték magukat.
Különböző szociális kutatások és felmérések igazolják, hogy az ember leghatékonyabban az anyanyelvén tanul. A mi „magyarjaink“ ellenben román iskolába íratják gyermekeiket, mert „majd jobban fognak érvényesülni” (erről azonban lehetne még sokat vitázni). Amikor a kicsi gyermekek a betűvetés, olvasás, számolás nehézségeivel küszködnek, ami nem kis feladat még anyanyelven sem, megnyomorítják őket azzal, hogy amikor a legfontosabb lenne tanítónénik-bácsik odaadó magyarázatát sem érthetik meg.
Az iskolavégzés ideje alatti tanulást egy ház felépítéséhez szoktuk hasonlítani: ahogyan a téglák a falban illeszkednek egymáshoz, ugyanúgy az elsajátított ismeretek is kapcsolódnak egymáshoz. Azt mindenki tudja, ha a falból egy tégla hiányzik, a házfal labilis lesz, nem biztonságos. Ezek szerint a „jóakaró szülők” már az alapjaiban megbontják a gyermekeik leendő „biztonságos” házának az építését. Nehezen sajátítva el az anyagot, a kicsi gyermek kezdeti sikerélménye elmarad, ezzel aztán elveszik a kedvüket, esetleg akár meg is utáltathatják velük az iskolát, a tanulást.
Felsőbb osztályokba lépve a nebulónak nem lesz alkalma tudomást szerezni a bevezetőben említett megvalósításokról, amelyekre az egész magyar nemzet büszke.
Sajnos a mai világban, főleg nálunk már tanulás nélkül is lehet diplomát szerezni – de minek? Munkanélküli lehetsz diploma nélkül is, kár a befektetésért. Hosszú távon tudás nélküli diplomával úgy sem fog érvényesülni senki. Talán ezek a „jóakaró szülők“ ezzel nyugtatják meg a lelkiismeretüket: „én mindent megtettem a gyerekemért, diplomát adtam a kezébe“.
Azzal, hogy románul végzed tanulmányaidat, attól még nem leszel román. (Vagy időközben sajnos román leszel, és lehet, sajnálatosan megfeledkezel az anyanyelvedhez kapcsolódó kultúráról.)
A napokban egy anyuka büszkélkedett: ha ő annak idején nem adja román iskolába a leányát, akkor a kisasszony ma nem dolgozna bankban. Azt elfelejtettem megkérdezni, hogy mit dolgozik a bankban, tisztviselő vagy takarítónő (egy bankban az utóbbi is jól fizető állás lehet). De megnyugtattam, hogy voltak és vannak olyanok is, akik magyar nyelven érettségiztek (ráadásul esti líceumban) és szintén bankban dolgoztak, például mint gazdasági igazgatók hosszú éveken keresztül. Sőt sokan vannak, akik vezető beosztásban voltak, vannak, kutatók, doktorátussal rendelkezők, több tudományos értekezés összeállítói, könyvek szerzői – akik az érettségiig magyar iskolában koptatták a padokat, és itt ROMÁNIÁBAN alkották meg és érték el ezeket a dicséretre méltó eredményeket.
Ezeket az embereket csupa jóakaratból nem nyomorgatták, nem alázták meg a szüleik az iskolába indulásuk pillanatától.
Túsz Ferenc
Nyugati Jelen (Arad)

2014. november 15.

Aradi intézményvezetők is részt vettek
Magyar–román üzletember találkozó Békéscsabán
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar–Román Tagozata, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Nemzeti Kereskedőház szervezésében került sor november 12-én Békéscsabán, a Phaedra Rendezvényközpontban a Magyar–Román Külgazdasági Konferenciára és Üzletember Találkozóra.
A konferenciára szóló meghívók a magyarországi és romániai magyar vállalkozókat, az őket képviselő intézményeket, bankokat, az országok adóhivatalainak képviselőit, a határon átnyúló pályázati rendszereket működtető hivatalokat célozta meg.
Az Arad megyei vállalkozókat, egyesületeket képviselő intézmények nevében jelen volt Nicolae Groşan, a CDA képviseletében, az Aradi Munkáltatók Szövetségének nevében Marcel Marinescu és Ioan Marin Crişan, az Aradi Kereskedelmi Kamara Expo kiállítási központja képviseletében Cimi Enache, míg az Aradi CEDIMMAR, valamint a hozzátartozó vállalkozók képviseletében dr. Túsz Ferenc és Pozsár Ibolya.
A konferencia és üzletember-találkozó lebonyolításának módja a fehér asztal melletti szolid eleganciát és az információ átadásának hatékony módját ötvözte.
A találkozó moderátora, dr. Orosz Tivadar, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar–Román Tagozatának elnöke volt, ő köszöntötte a résztvevő vállalkozókat és intézmények képviselőit, valamint a konferencia meghívott előadóit.
Előadások hangzottak el a következő személyek részéről: Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar–Román Tagozatának főtitkára; Alexandru Victor Micula, Románia Budapesti nagykövete; Skapinyez Péter, a Magyar Nemzeti Kereskedőház képviselője; Hidvégi Csaba, program menedzser a VÁTI Nonprofit KFT képviselője; Fandly Máriusz, a Bihar Megyei Közpénzek Igazgatóságának vezérigazgató helyettese; Éder András György, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Az elhangzott előadások és az azokat követő kérdések, valamint a hozzájuk tartozó válaszok után a résztvevők, a megterített asztaloknál fogyasztották el az ebédet, amely közben alkalmuk adódott egymással beszélgetni. Ebéd után került sor az üzletember-találkozóra, amikorra már a jelenlévő vállalkozók és intézmények képviselői tudták, hogy kivel és miről szeretnének beszélgetni, információt cserélni vagy kapni.
A rendezvény résztvevői elégedetten térhettek haza az új információk és megszerzett kapcsolatok birtokában – tudtuk meg Pozsár Ibolyától, az Aradi Vállalkozói Központ igazgatójától, a találkozó résztvevőjétől. 
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

2015. február 2.

MKT-ülés, pergő napirend
Bölcs tisztújításokat, a közös jövőnkért
Arad – Pénteken az RMDSZ Arad megyei székházában 17 órakor kezdődött a Megyei Küldöttek Tanácsának (MKT) soros ülése, ahol a prezídiumban Tóth Piroska titkár és Kocsis József alelnök társaságában helyet foglaló Hadnagy Dénes MKT-elnök köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelve a fórumon részt vevő Kovács Péter RMDSZ-szövetségi főtitkárt. Miután az ülés titkárától értesült a kvórum meglétéről, ismertette a napirendet, megnyitva az értekezletet.
Tevékenységi tájékoztató
Miután jóváhagyták a tervezett napirendet, az első pont értelmében felkérte a tevékenységi tájékoztatóra Bognár Levente megyei elnököt, aki visszatekintett a legutóbbi, 2014. december 17-én megtartott MKT ülésig, érintve az – utána megszervezett – RMDSZ 25. évfordulójának a megünneplését. Mindenkinek megköszönte az eddig a közösségért végzett munkáját, méltatva az érdekvédelmi és érdekképviseleti munka jelentőségét. Kitért az új év elején megtartott sajtóértekezletre, ahol beszámoltak az eddigi tevékenységről és eredményekről, egyben vázolva a további teendőket is a kisebbségi jogok, illetve a kulturális autonómia megteremtésének a területén. Annak a reményének adott hangot, hogy az eddigi megvalósítások tükrében, a még megoldásra váró kisebbségi jogkörök bővítése, illetve a kulturális autonómia megvalósítása is együtt lehetővé válik. A prioritásokat a szakbizottságokban is, de az Állandó Tanácsban is meghatározták. Január 12-én az Önkormányzati Tanács tartotta ülését, ahol elemezték az új költségvetési törvénynek a legújabb rendelkezéseit. Abban bízott, hogy a másnap (szombaton – szerk. megj.) megtartott Országos Önkormányzati Tanácsban meghallgatják a költségvetéssel kapcsolatban más megyékben megfogalmazott véleményeket is. Az önkormányzatok költségvetéseinek az elkészítésekor mindenképp szem előtt kell tartani a magyar vonatkozású prioritásokat, amelyeknek a megyei tanácsban való érvényesítése az RMDSZ két megyei tanácsosának lesz a feladata. Január 15-én a Kulturális Szakbizottság ülésezett, ahol elsőrendű feladat volt az évi eseménynaptár összeállítása, amihez szükség van a településeken tervezett kulturális rendezvényeknek a bejelentésére. Felmerül a megyei, de az aradi magyar kulturális program összeállításának a szükségessége is, három tagozat létrehozása révén. A magyar rendezvényeket mindenképp harmonizálni kellene, de a szórványtelepülések programjainak a rendszeresítése is szükséges. Aradi szinten idén is mintegy 200 ezer lejt szeretnének magyar jellegű programokra elkülöníteni. A Politikai Szakbizottság ülésén több olyan kérdés merült fel, amelyek az Állandó Tanács január 21-i ülésén is megfogalmazódtak. A 2016-ra tervezett helyhatósági választásoknak meghatározó jelentőségük van a megyei magyarság számára, hogy a döntéshozó fórumokba juttatott képviselőikkel teljesíthessék a választók által megfogalmazott elvárásokat. Éppen ezért, az idén sorra kerülő tisztújításokat úgy kell megszervezni, hogy a tisztségviselőknek fel kell vállalniuk a jövőre esedékes önkormányzati választások feladatait is. Tehát a szervezetekben megfogalmazott prioritásokat is sürgősen várják a központi székházba. Az Állandó Tanácsban elhatározták, hogy támogatják Kelemen Hunor szövetségi elnöknek egy új mandátumra való jelölését az április 18-án sorra kerülő országos tisztújításon. A megyei 38 tagszervezet, illetve a 9 Arad-kerületi szervezet nyilvántartott tagsága 4900 körül van, ezért a tagsági díjat fizetőknek a tisztázása is sürgős feladat. A tagszervezetekben a tisztújításokat február 10. és március 31. között kell megtartani, a helyhatósági választásokon is munkát vállaló vezetőség megválasztásával. A megyei tisztújító közgyűlést június 6-ra tervezik, a jelenlegi MKT-ülés határozata szerint, de már most gondolkodni kell a megfelelő jelöltek megszólításáról. A megyei oktatási stratégia a befejezéséhez közeledik, anyanyelvű oktatási kérdésben február 7-én, Szatmárnémetiben szerveznek konferenciát. A magyarság számára fontos költségvetési keretek megszavazásához, továbbra is együtt kell működni azokkal a megyebeli partnerekkel, akik eddig is rendszeresen segítettek. Ahhoz is politikai támogatás kell, hogy a megyei szervezet egyik tervét megvalósítsák: október 6-ra az Ereklyemúzeum kiállítási anyaga is helyet kapjon a Kultúrpalota kiállítótermeiben. A magyarellenes szélsőséges megnyilvánulásokkal kapcsolatban, a Politikai Szakbizottságban olyan vélemény alakult ki, hogy ne adjanak lovat az ilyen törekvések alá egy esetleges túlreagálással.
Pergő napirend
Kovács Péter szövetségi főtitkár politikai értékelője előtt, ügyrendi szavazást kért Bognár Levente, Kelemen Hunor jelöltetésével kapcsolatban egy újabb mandátum elnyeréséhez a szövetségi elnöki tisztségre. A Hadnagy Dénes által levezetett szavazással egyöntetűen kinyilvánították Kelemen Hunor támogatásának a szándékát.
Ugyancsak ekkor került sor a második napirendi pontban előírt, az RMDSZ kolozsvári kongresszusára történő küldöttek állítására. Faragó Péter ügyvezető elnök felvezetőjében elmondta: alanyi jogon az SZKT-tagok, vagyis Bognár Levente, Király András és jómaga, továbbá az RMDSZ-es polgármesterek, Almási Vince, Erdős Bálint, Haász Tibor, Kovács Imre és Papp Attila utazhatnak Kolozsvárra, de további 9 küldött jelölése szükséges. Az ülés résztvevői Hadnagy Dénest, Khell Leventét, Sipos Györgyöt, Lészay Ildikót, Kocsis Józsefet, Halai Jánost, Bölöni Györgyöt, Kocsik Imrét, Almási Gábort és Andó Lászlót jelölték kongresszusi küldöttnek. Amíg a titkos szavazáshoz szükséges cédulák elkészültek, illetve lezajlott a szavazás, Kovács Péter szövetségi főtitkár tartotta meg politikai értékelőjét, amit egy külön írásba foglalunk, akárcsak a résztvevők kérdéseire adott válaszait. A titkos szavazás eredményhirdetésén, a 10 jelölt közül 9 kongresszusi küldött mandátumot, míg a kisiratosi Almási Gábor tartalék küldötti mandátumot nyert.
A továbbiakban Faragó Péter ügyvezető elnök ismertette a 2014. évi költségvetést, amit elfogadtak, akár csak a 2015-re szóló tervezetet. Ugyancsak elfogadták a helyi, illetve kerülteti közgyűlések, valamint a megyei küldöttgyűlés összehívására vonatkozó tervezetet. Határoztak az Alapszabályzat módosító, továbbá a Program-módosító bizottságok megalakulásáról.
Az egyéb napirendi pontban Sipos György az RMDSZ-nek a kormányból való kilépésével, illetve a megyei szervezeteknek a koalíciós partnerek találásával kapcsolatban fejtette ki véleményét. Ugyanakkor elmondta: úgy érzi, hogy a megyei tanácsban betöltött helyét át kell adnia egy tettre kész fiatalabbnak. Hasonlóképpen gondolkodnak-e az RMDSZ felső vezetésében lévő veteránok is? – vetette fel. Matekovits Mihály, Kovács Péter értékelőjére reagálva, állt ki Nagy Zsolt, illetve a többi, ártatlanul elítélt magyar mellett. Zámbori Magdolna érdekes megközelítésben beszélt a magyar közösségépítésről, a „hétköznapi magyarságtudatról”, aminek a kiépítéséhez a fiatalság számára magyar szórakozóhelyek, találkozási lehetőségeket biztosító rendezvények szükségesek. Bognár Levente a fiatalkori szórakozási lehetőségekre emlékezett vissza, Fekete Károly az ifjúság nevelésében alkalmazandó, bevált módszerekre hívta fel a figyelmet. Túsz Ferenc az idén szervezendő, 45. Magyar Bálra hívta meg a résztvevőket.
A pénteki MKT-ülés a résztvevők közvetlen, baráti beszélgetésével zárult.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

2015. november 12.

Beszélgetés dr. Túsz Ferenccel
„Ha belekezdesz valamibe, annak eredménye is legyen!”
– Beszélgessünk egy kicsit!
– Ha én egyszer elkezdek mesélni...
– „Ha én egyszer kinyitom a számat...”
– Nem szeretném, hogy dicsekvésnek vegyék, amit elmondok.
– Ne szerénykedj! November 15-én ünnepeled 75. születésnapodat. Biztosan sok mindenen átmentél életed során. Kezdjük elölről a visszaemlékezést. Hogy indult?
– Egész életem „peches események” sorozata. Itt, Aradon születtem 1940-ben. Apám – pincér volt – menekült az oroszok elől, és átmentünk Nagyváradra, ott született az öcsém. Amikor jött a front, elmenekültünk egészen Németországig. Apám állandóan részeg volt, anyám a gyerekekkel... Nagyon hiányzott neki az anyja, és visszajöttünk. Magyarországról szöktünk Romániába. De elkéstünk: már eltemették a nagymamát. Azt hiszem, jobban jártunk volna, ha Németországban maradunk...
– Elkezdtél iskolába járni.
– A Vegyes Líceumba írattak. Három év után kipakoltak onnan a Fürj utcai „akadémiára”. Negyediktől hetedikig oda jártam.
– Utána líceumba mentél?
– Ahhoz nem volt pénzünk. De itt volt a Fa- és Fémipari Szakközépiskola. Felvételi után felvettek az utolsó eresztésű magyar tagozatra. Épp hogy bekerültem; én voltam a huszadik. A félévi vizsgán már én lettem az első. Volt egy rajztanárunk, a Mureșan, az aztán megtanította a technikai rajzot. A mai napig nagy tisztelettel emlékezem erre az emberre... Az első év után aztán jött a minisztériumi határozat: a Fa- és Fémipari megszűnik. Döntenem kellett, hogyan tovább. Ott maradtam az inasiskolában. Rosszul tettem. Borzasztó gyenge praktikatanárunk volt.
– Hogy kerültél a líceumba?
– Bebolondítottak, hogy lépjek be az UTA evezősklubjába, tizenhét évesen. Abban az évben megnyertük az országos bajnokságot. Közben rájöttünk, hogy jó lenne, ha leérettségiznénk. Beiratkoztam az esti líceumba. Ott volt a Ficzay meg a Fábián... A Fábián szuper ember volt; a Fa- és Fémipariban is tanított. Otthon ki sem kellett nyitnom a tankönyvet, olyanok voltak az órái.
– Én is tőle tanultam meg a fizikát... A tanulás mellett dolgoztál is?
– Az inasiskola elvégzése után bementem a vagongyárba. Héttől háromig a gyár, egytől kettőig a sportkantinban bezabáltam, háromkor felültem a biciklire, következett az evezés a Maroson a Hármas-szigetig és vissza, öttől kilencig az esti líceumban. Soha sem hiányzott senki! Mindenki mindig ott volt az órákon.
– Az estiben.
– Ma meg sokan a délelőtti órákra sem mennek el... Mi negyvennégyen érettségiztünk és tizenöt közülünk főiskolát végzett. A lányomék is negyvennégyen végeztek, nappaliban. És ketten kerültek be.
– Hogy érezted magad a gyárban?
– Én ott nagyon boldog ember voltam. Apám elintézte, hogy a szerszámműhelybe vegyenek fel. Abban a műhelyben rengeteget tanultam. Ott dolgozott a gyár melósainak a krémje. Most is azt tartom, hogy mindenkitől lehet tanulni valamit, nem számít, hány osztálya van... Három évig maradtam ott. És leérettségiztem.
– Onnan mentél egyetemre.
– Egy barátommal átutaztam Temesvárra, hogy felvételizzek az elektromechanikára, levelezésire. Románul kellett vizsgáznom, én magyarul tudtam az anyagot. De hát fizikából meg matekból nincs sok szöveg, inkább képletek, levezetések, rajzok...
– Nem volt túl nehéz levelezésin elektrotechnikát végezni?
– Ment a dolog keményen. Harmadévben kihoztak egy rendeletet: megszűnik a levelezési. Át kellett iratkoznom a nappalira. Letettem tíz különbözeti vizsgát, és elvégeztem az utolsó három évet. Szerencsémre a gyártól kaptam havonta 875 lej ösztöndíjat; anyám hétszázat keresett. Fociztam is; onnan is jött egy kis pénz. Nem voltak anyagi gondjaim.
– Az államvizsga után visszajöttél a vagongyárba?
– Az nem volt olyan egyszerű. Paroșeni-re helyeztek. Pedig az aradi vagongyár ösztöndíjasa voltam. Visszautasítottam a felajánlott lakást, és a katonai szolgálat befejezése után elintéztem, hogy visszakerüljek Aradra.
Gépesítés, robotizálás, automatizálás
– Hogyan kerültél kapcsolatba a hegesztéssel?
– Először a szerszámműhelyből felkerültem a tervezési osztályra. Rengeteg újítást adtam be. Egyszer nagyra becsült főnököm, Chevereșan, hogy fizetésemelést adhasson, bejelentette, létrehoznak egy hegesztési főosztályt, amelynek én leszek a technológus irodafőnöke. Nagyobb fizetéssel. Nekem viszont fogalmam sem volt arról, hogyan kell hegeszteni. Elkezdtem lejárni a hegesztőkhöz ellesni tudományukat, majd elvégeztem egy egyetem utáni hegesztő szakmérnöki képzést, Temesváron. Hamarosan kineveztek hegesztési főmérnöknek.
– Utána továbbléptél.
– Nem tudtam nyugodni, és elkezdtem kicsit komolyabb dolgokkal foglalkozni: gépesítés, robotizálás, automatizálás. Szerencsém volt, hogy amikor terveztem egy robotot, azt meg is építettük, és működött. Akkor felbátorodtam, és elvégeztem a robottechnika egyetem utáni képzést, Temesváron, Kovács professzornál. Letettem az államvizsgát. Este felhívott az öreg és felajánlotta, hogy iratkozzam be a doktorátusra. Akkor én már tanársegéd voltam a vagongyár mellett működő üzemmérnökin. Addig győzködött az öregúr, míg beadtam a derekamat, és jelentkeztem a felvételire. Sikerült.
– Nem lehetett könnyű dolgod.
–Nyolc évet kínlódtam, míg sikerült elnyernem a műszaki tudományok doktora címet. Közben tanítottam a Vlaicu Egyetemen; szükségük volt hegesztési szakemberre. Kilencvenháromtól teljes normával átmentem az egyetemre. 2006-ban nyugdíjaztattak. És utána megszűntették a hegesztés szakot.
– Hogy sikerült megkapnod a professzori címet?
– Miután ledoktoráltam, docens lettem. Több publikációm és tíz szakkönyvem jelent meg. Két évre rá versenyvizsgáztam, és professzor lettem.
„Közvetlenül nyugdíjazásom után rettentően éreztem magam”
– Hogy telnek nyugdíjas éveid? Méla nyugalomban, vagy aktívan?
– Közvetlenül nyugdíjazásom után rettentően éreztem magam.
– Én is. De kezdem megszokni.
– Az járt a fejemben, hogy már nincs rám szükség; mi a túrót fogok csinálni egész nap?... Három nap múlva felhívtak a Feroneriától. Szakmai tanácsra volt szükségük. Utána még többször kérték a segítségemet. És hívtak hidat építeni Nagyváradra, hegesztett szerkezetet kiegyengetni Ploiești-en, vagy vagonoldalfalakat kijavítani Pașcani-ban. Ezenkívül, régóta szerződésem volt a Nemzeti Hegesztési Intézettel; Aradon és a megyében én tesztelem a hegesztőket. De jelenleg is óraadó tanár vagyok a Kolozsvári Műszaki Egyetemen. Temesváron, a Nemzetközi Hegesztőmérnöki Kurzuson tanítok; akkreditált vizsgáztató vagyok. És elnöke az Aradi Magyar Kis- és Középvállalkozások Fejlesztési Központjának. (CEDIMMAR).
„Sohasem vizsgáztattam írásban”
– Úgy tudom, hogy a sport sem áll távol személyedtől.
– 1970-ben beszálltam az úszóversenyek szervezésébe. Addig nemigen volt ilyesmi. Hamarosan én lettem a szakosztályvezető, aztán a Megyei Úszó- és Vízilabda-szövetség elnöke és vízilabda-játékvezető is... Egyszer Nagyváradon kiürítettem a nézőtér első három sorát. Kérdezte a válogatott edzője, miért tettem ezt. Egyszerű volt a válaszom: „Azért, mert a negyedik sorból nem tudnak leköpni...”
– Azt hallottam, hogy az egyetemen rendkívül igényes, szigorú tanár voltál, a vizsgáidon nem mentek át simán a diákok...
– Az volt az elvem, hogy ha belekezdesz valamibe, annak eredménye is legyen. Nem az volt az érdekes nekem, hogy elvégezzék az egyetemet azok, akik oda jártak, hanem az, hogy mi lesz belőlük. Van olyan egykori tanítványom, aki az Egyesült Államokban doktorált, a másik meg a legnagyobb kanadai vagongyár hegesztési-robot részlegének az igazgatója.
– Hogy folytak ezek a kemény vizsgák?
– Sohasem vizsgáztattam írásban. Mindig azt mondtam, hogy a képletek, a diagrammák beszélnek. Csak meg kell tudni szólaltatni őket... A szigorúsággal azt értem el, hogy egyre kevesebben jelentkeztek a hegesztésre.
– Szerintem, ebben a szülők is ludasok voltak.
– A szülőnek úgy kell irányítania a gyereket, hogy azt csinálja, amit szeret. Mert akkor nagyobb a hatásfok. Másodsorban, azt kell sugallni a gyereknek, hogy abban, amit szeret, ő legyen a legjobb. Akkor sohasem lesz munkanélküli.
Büszkén vállalom, hogy magyar vagyok”
– Beszélgetésünk következő témaköre: közélet, politika. Voltál alprefektus, háromszor municípiumi tanácsosnak választottak... Jó volt ez neked? El tudtál- e érni vele valamit?
– Mint kisebbségi, mindig úgy éltem és dolgoztam, hogy olyasmit csináljak, amire azt tudja mondani a többség, hogy azt csak az a „bozgor” tudja megcsinálni. Így akartam népszerűsíteni a magyarságomat. Mert büszkén vállalom, hogy magyar vagyok.
– Mikor iratkoztál be az RMDSZ-be?
– Még az elején, amikor neves szakembereket gyűjtöttek össze oda. Azért, hogy harcoljunk valamiért, hogy elérjünk valamit... Nem szeretek sokat dumálni, de ha elkezdem a dumát, legtöbbször kitör a balhé... Első konfliktusom akkor pattant ki, amikor Z. elvtárs írt egy újságcikket a Vatra Românească nacionalista szervezet nevében, ellenem. Mert a gyárban aláírattam a kollégákkal egy nyilatkozatot, amely szerint „a magyar iskola a magyaroké”. Válaszoltam egy mérsékelt hangú cikkben. De nem hagyták abba a szemetelést; még hónapokig tartott a támadássorozat. S következtek az éjszakai telefonhívások, fenyegetések... A hatalmas stressz hatására a feleségem cukorbeteg lett.
– Nem törtél meg, tevékenykedtél tovább a politikában.
– ’96-ban államtitkárnak akartak kinevezni, nem mentem. Majd elvállaltam az alprefektusi állást, itthon. Azt mondta akkor Tokay: „Mi nem azért hozunk ide embereket, hogy doktorok legyenek, mi azokat nevezzük ki, akiknek már megvan a doktorátusa.”
„Nem voltak nagyravágyó törekvéseim”
– Jelenleg milyen közéleti tevékenységet végzel?
– Elnöke vagyok a Kulturális Autonóm Tanácsnak (KAT). Rengeteg a kérdőjel… Azt gondolom, egy kis felvilágosító, népszerűsítési munkát kellene végeznünk a románság részére, hogy kiderüljön, kik vagyunk, milyen a történelmünk, kik a tudósaink, milyen íróink, költőink vannak.
– A tanügyi bizottságnak nem vagy tagja?
– Dehogynem! De nemigen hívnak el a gyűléseikre. Részt vettem az új tanügyi stratégia kidolgozásában is. Elméletben… Az iskoláról most ennyit…
– Más… Álmaid, amelyek megvalósultak, álmaid, amelyek nem valósultak meg?
– Sohasem voltak álmaim. Nem voltak nagyravágyó törekvéseim. Szerettem minél jobban megcsinálni azt, amibe belefogtam. Sohasem utasítottam vissza senkit.
– Hogy állsz az egészségeddel?
– Nyomom minden reggel az 50-50 fekvőtámaszt, illetve hasizom-gyakorlatot. Az örömfocizást nemrég abbahagytam. Pedig nagyon élveztem. Régebben jó volt a társaság.
– Akarsz-e valamit említeni a családodról?
– Minden évben egyszer-kétszer kocsiba ülünk, vagy repülőre szállunk, lányomékkal, unokáimmal együtt. És önfeledten vakációzunk. Mindenki mindenkit szeret. Remélem!
Juhász Béla
Nyugati Jelen (Arad)

2016. január 12.

Aradi és gyulai vállalkozók Ópáloson
Baráti körben tervezett együttműködés
Hétfőn az Aradi Vállalkozói Központ találkozót szervezett a Gyulai ÁFÉSZ Barátok Körével, amelynek az elnöke, Szalai György 12 vállalkozóval érkezett. Az aradi Központ 16 tagjával együtt két kisbusszal Ópálosra utaztak, ahol dr. Balla Géza pincészetének az udvarán lévő vendégház konferenciatermében megbeszéléseket folytattak. A fórumot dr. Túsz Ferenc, az Aradi Vállalkozói Központ elnöke nyitotta meg, aki a köszöntőjét követően a két testvérváros vállalkozói együttműködésének a fontosságát ecsetelte. Szalai György, a gyulai civilszervezet elnöke, az Arad–Gyula Baráti Társaság magyar társelnöke üdvözölte a megjelenteket, név szerint említve a Baráti Társaság jelen lévő román társelnökét, Gligor Toadert. Előbb a gyulai, majd az aradi vállalkozók mutatkoztak be, ismertették a tevékenységi területeiket, beszéltek a munkájuk során tapasztalható nehézségekről. Szinte minden bemutatkozás a piac bővítésének, új utak keresésének a szükségességét emelte ki. Az ismerkedés során körvonalazódtak az együttműködés keretei, a határon átnyúló pályázati lehetőségek. Közülük a kisiratosi termálvíz hasznosításának kapcsán, illetve, egy az országhatár közelében megépítendő, nagy befogadóképességű gabonatárolónak is EU-pályázati támogatással történő létrehozásának a szükségessége körvonalazódott. Egy gyulai fogtechnikai eszközökkel foglalkozó vállalkozónak kapóra jött az aradi Blaskó Lajos fogszabályzó készülékgyártó vállalkozásával való kapcsolatfelvétel. Bali Erzsébet aradi élelmiszerkereskedő gyulai élelmiszergyártó partnert talált. A megbeszéléseken eldöntötték egy közös honlap létrehozását, amely mindkét város vállalkozóinak az üzleti érdekeit szolgálná, továbbá az üzleti kapcsolatok elmélyítését.
A találkozó után dr. Balla Géza nemzetközi hírű borász bemutatta a borpincéjét, ismertette a legkorszerűbb borászati berendezéseit, megmutatta az érlelő-pincét, ahol tölgyfahordókban érlelik a legfinomabb borokat.
Ezt követően, a vendégház ebédlőjében a magyaráti mustos, a rozé, a ménesi kadarka, illetve a feketeleányka borfajtákról tartott kóstolóval egybekötött bemutatót. A résztvevők finom ménesi borok, illetve ízletes vaddisznópörkölt mellett, baráti hangulatban elbeszélgettek, tervezték a következő, Gyulán esedékes kapcsolaterősítő találkozót, illetve a felek érdekeit szolgáló együttműködést.
Balta János

2016. április 26.

Nagy sikert aratott a 46. Magyar Bál
Az ötvenedikig biztos nem hagyják abba!
Szombaton este a Jelen Ház nagytermében szervezték meg a hagyományos, ezúttal a 46. Magyar Bált. A 20 órától érkező vendégeket a Meteor zenekar kellemes zenéje fogadta, majd 21 órakor dr. Túsz Ferenc, a Vállalkozói Központ elnöke, fő szervező köszöntötte a mintegy 100 résztvevőt, akiknek egyben köszönetet is mondott a hagyományőrzésben tanúsított állhatatosságukért. Amint kifejtette, a 39. Magyar Bál alkalmával csaknem megszakadt a folytonosság, de Bálint György építészmérnök akkor kiállt a Magyar Bálok folytatása mellett, amely tulajdonképpen egy erős kapocs a megyebeli magyarság összetartásában. Ugyanakkor a fő szervező, a neve napján felköszöntötte a György nevű vendégeket, köztük Bálint Györgyöt, illetve távollétében az egyik szponzort, a majláthfalvi Sipos Györgyöt. Mivel a Bélák is ünnepeltek, felköszöntötték Juhász Bélát, illetve az OTP aradi kirendeltségének az igazgatóját, a rendezvény fő támogatóját, Szabó Bélát is, aki néhány szóban ismertette a bank hitelajánlatait. A vendégeket köszöntötte az SZKT-ülésről megérkezett Bognár Levente aradi alpolgármester is. A továbbiakban a mulatságé, a táncé volt a főszerep, de egyik szünetben kvíz-játékot is szerveztek. Közben elfogyasztották a hideg előételt, majd az igen ínycsiklandó meleg előételt, a nokedlivel tálalt pörköltet. Éjfél előtt feltálalták az ízletes és kiadós vacsorát, majd a tombolanyeremények kisorsolása emelte a hangulatot. A közel 50 nyeremény között gazdára talált a fődíj is, a mikrohullámú sütő, amit Simon László és felesége vihetett haza. Mivel a kvízjátékot a 9. asztaltársaság nyerte meg, jutalmuk egy finom, Balla Géza pincészete által előállított palack bor volt. A meghívókon szerepelt számoknak a kisorsolásán, a hangulatos állólámpát Cenădan Adria és felesége vihette haza.
A Meteor együttes szokásához híven, ezúttal is kitett magáért, hajnali négy óráig húzta a közismert és közkedvelt slágereket, illetve a talpalávalót. A mulatók azzal az elhatározással távoztak, hogy a sokfajta mulatság miatt nehézkes mozgósítás ellenére, Arad megye legrégebbi bálos hagyományát, a Magyar Bálok sorozatát az 50. rendezvényig semmiképp nem szakítják meg. Jövőre tehát újra megszervezik, az ideihez hasonló sikerrel.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

2017. április 1.

AMMKAT-ülés a tervezgetés jegyében
Amint azt előzetesen közöltük, szerdán tartotta soros ülését az Arad Megyei Magyar Kulturális Autonómia Tanács, amelynek tagjait a megyében működő magyar civilszervezetek adnák.
A nyilvántartásban szereplő 34 civilszervezet tucatnyi képviselőjét dr. Túsz Ferenc AMMKAT-elnök köszöntötte, majd a napirend szerint véglegesíteni próbálták az AMMKAT-tagok névsorát. Onnan kihúzták az időközben megszűnt Romániai Magyar Drámapedagógiai Testület Arad megyei kirendeltségét. Véglegesíteni szerették volna a vezetőség névsorát is, csakhogy kvórum hiányában érdemi döntést nem hozhattak. A programok összeállítása terén sem igazán tudtak lépni, ugyanis szinte minden civilszervezet összeállította a maga programját. A tervezett közös programhoz való igazodást egy internetes naptár működtetésével próbálják előmozdítani. Ha ugyanis valamelyik tag szervezni kíván egy programot, előbb megtekinti az eseménynaptárra más civilszervezetek által felvitt programokat, elkerülendő az egymásra szervezést. Itt azonban felmerült a programot működtető személynek a kompenzálási kérdése. A pénzkérdés viszont felszínre hozta a tényt, miszerint a civilszervezetek közül csak nagyon kevés tud pályázatot írni. Éppen ezért ildomos lenne, ha az AMMKAT-nak alkalmazott pályázatíró szakembere lenne. A kialakult vitában felmerült a Temesvári Szórvány Alapítvány pályázatíró szakembereinek a meghívása iránti igény. Végül is abban egyeztek meg, hogy az elnök az Arad megyei civilszervezetek vezetőivel egyenként folytatott konzultáció eredményeként a jelzett Alapítvány szakembereit aradi előadásra hívná. Elképzelés szerint a pályázatíró sikerdíjat kapna, vagyis az elnyert pályázat bizonyos százaléka az övé lenne. Ennek az alapfeltétele azonban az lenne, hogy az Arad megyében nyilvántartott, immár 33-ra csökkent civilszervezetek komolyabb érdeklődést tanúsítanának az AMMKAT iránt. Az ülésen felmerült a civilszervezeteknek az RMDSZ Arad megyei szervezete által kidolgozott oktatási stratégiának a sikerre vitelében való közreműködése; a Csiky Gergely Főgimnázium előtti háznak a megvásárlása, illetve lebontása révén egy nagyobb udvarnak a kialakítása; az elesett idős magyaroknak a közös felkarolása; a fiatalságnak a civilszervezetek munkájába történő hatékonyabb bevonása stb.
A tervezgetés mentén lebonyolított AMMKAT-ülés abban a reményben zárult, hogy a vezetőség megtalálja az utat az általában 2-3, legfeljebb féltucatnyi aktív taggal, szűkös anyagi feltételek között működő civilszervezetekhez, amelyeknek a képviselőit legalább egy pályázatíró tanfolyam kedvéért össze lehet majd gyűjteni.
Balta János / Nyugati Jelen (Arad)



lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998